…avagy V.Humorfeszt
Nos, kis idő eltelt, de a piszkozataim között már rég ott volt egy megkezdett bejegyzés, gondoltam befejezem…de végül úgy döntöttem, hogy teljesen átírom 
.
Bevallom, nem vagyok nagy rajongója a humorfesztiváloknak és az ilyen jellegű előadásokat sem nagyon nézem, csak pár humoristát, illetve egy humortársulatot élvezek. Azért kerültem én is oda, mert épp polókat kellett osztogassak és az ingyen poló mellé, ingyenes belépőnk is volt :p . Persze nem voltam nagyon heppi, amikor hallottam, hogy csak a végén kell osztogassuk, amikor lódul haza a nép. Más opció nélkül, mi is bementünk a terembe és leesett az állam, amikor megtudtam, hogy MINDEGYIK hely foglalt. Nem volt kellemes csomó elsült poént hallgatni lábon állva, végül kimentünk kávézni.
A Szomszédnénisek előadása jobb is lehetett volna, szerintem a buszos jelenet volt a legsikerültebb, a többi kicsit…lehett volna jobb is 
.
Viszont amire szívesen mentem be és hülyére röhögtünk, az a L’art pour L’art előadása volt. Amint korábban mondtam egy humortársulatot élvezek és éppen őket. Szívből örvendem…és röhögtem , amikor megláttam a klasszikus Anti bácsit a színpadon. Ez a darab zseniáslis, megtaláltam a TeCsőn is (a gyengébbek kedvéért JúTúb/YouTube):
Nádas Györgynek az előadásán csak va’ 10 percet ültem, viszont szerintem nagyon elszúrta a politikával…volt pár elég kényes poénja emiatt, de nem akarok én se politizálni, szóval maradok csak annyinál, hogy nem minden, ami a magyarországinak arany, fénylik az erdélyinek.
Az előadás végét a Színház bejáratánál vártam polókkal a kezembe, amelyek után az emberek valóságosan nyomultak, mint Karácsonykor a friss kenyér után .
